Twitter

Pozitív bringás élmény(ek)

Írta: - 2014 február 26, Kategória: Bringás, Személyes, Videók | Nincs hozzászólás

Az elmúlt 2 napban azt tapasztaltam, hogy normális emberek vannak a földön. Első körben a tegnapi történet: Én is picit gyorsabban mentem mögötte, ő pedig fékezett indexelés helyett, de legalább elismerte a dolgot, én is jeleztem, hogy minden okés és kész. A másik eset pedig ma történt. Párszor előfodult, hogy mikor beugrottam boltba valamiért, majd visszatértem a bringához, azon látszott, hogy valaki lökött egyet rajta, majdnem eldőlt stb. Ma viszont mikor mentem a bringámhoz láttam, hogy egy srác próbálja a tárolóba tenni az első kerekét a bringájának, de a kormánya ugyanazon a szinten van, mint az enyém. Nem tudta, hogy látom, én viszont figyeltem, ahogy óvatosan próbál mozdítani picit rajta, végül inkább 1-el távolabb tette, nehogy kárt tegyen benne. Mikor odaértem szóltam neki, hogy mindjárt kiveszem, de mondta, hogy nem szükséges, amúgy nagyon szép bringám van, vigyázzak rá. Meglepett, de nagyon örültem neki, hogy végre valaki nem úgy van más cuccával, hogy arra magasról tenni kell. Ha picit mindenki figyelne a másikra, mennyivel könnyebb lenne minden és talán elkerülhetőek lennének a hasonló szituációk, mint ez...

Szárcsa ismét

Írta: - 2014 február 15, Kategória: Személyes, Vélemény | Nincs hozzászólás

Tavaly február 14-én első alkalommal voltunk a Szárcsa éttermében és mivel rendkívül pozitív  élményeink voltak, úgy döntöttünk, idén is ide megyünk. A hely ismét szépen fel volt díszítve és kellemes volt a hangulat. Miután mondtam, milyen néven van asztal foglalva, odavezetett az egyik kolléga egy 4 személyeshez. Kiderült, hogy a papíron még plusz 3 fő szerepelt a nevem mellett, nem csak 1. A problémázás helyett azonban a felszolgáló feltételezése az volt, hogy ő hallotta félre a telefonban, de mondtam, hogy mailben történt a foglalás. Visszavezetett az asztalhoz, mondván így akkor kényelmesebb lesz nekünk, foglaljunk helyet. Számomra itt kezdődik a vendéglátás. Megkaptuk a welcome italt, ami pezsgő volt eper sziruppal, megrendeltük az ételeket, illetve 1 üveg vörösbort. A bor (Balla Kadarka 2011) be lett mutatva, a parafadugót előttünk húzták ki, meg lehetett illatolni, kóstolni, a hőmérséklete ideális volt. Mona: Grillezett gomolyasajt salátabokrétával és bazsalikomos csicsókakrémmel Lassan sült mangalicakaraj fehér káposztapürével, házi burgonyafánkkal Epres krémes karamellöntettel, vaníliás túróhabbal Én: Zellerkrémleves petrezselyemhabbal, pácolt fürjtojással Lazacpogása citrusos, tejszínes mártással, vajas spenóttal, burgonyás haséval Epres krémes karamellöntettel, vaníliás túróhabbal Nem ragoznám túl, az ételek fenségesek voltak, egyetlen kivétellel. Mona által rendelt karaj bizony nyers volt. Nehezen lehetett elvágni, középen pedig érezhető, hogy bizony ez sem rendesen párolva, sem rendesen átsütve nem volt. Természetesen a dolgot jeleztük a pincérnek, egy húst meg is hagyott Mona, de nem nézte meg. Elmondta viszont, hogy ez a hús egész éjjel párolódott és csak rosé-ra lett sütve, ezért érezhető, mintha nyers lenne, pedig nem az. Azért lássuk be, ebben a mondatban erős ellentmondás van. Egy hús, amit egész éjjel párolnak, az nem marad ilyen a közepén, ha megkóstolta volna, akkor ő is érzi. Mivel nem szerettem volna, hogy a hangulatot befolyásolja ez az eset, inkább hagytuk a dolgok. Megértem, hogy hajtás volt aznap, hiszen nagyon sokan voltak, de ez egy picit negatív volt most. A másik észrevétel, amire érdemes lenne gondolni, az a bor hőmérsékletének megtartása. Mint írtam, a felszolgáláskor a bor kellemes hőmérsékletű volt, viszont 30-40 perc elteltével felmelegedett. Ezen esetleg lehetne változtatni a jövőben. Tavaly az este végén (illetve a vacsorát hirdető leírásban is) szerepelt egy kis ajándék, amit ahogy láttuk a többi asztalnál ülők fizetéskor meg is kaptak, itt most valami miatt kimaradt ez az apró figyelmesség. Ettől függetlenül remek este volt, egészen biztosak vagyunk abban, hogy jövőre ismét visszatérünk ide. A tapasztalataimat elküldöm az étteremnek mailben, bízom benne, hogy valamilyen formában tudom segíteni Székesfehérvár egyik méltán elismert éttermének sikeres műküdését. Amennyiben lesz valami visszajelzés részükről, kap majd egy frissítést a post. Update! Meg is érkezett a válasz. Bár én észrevételként jegyeztem meg az említett dolgokat, ők reklamációnak értékelték a tárgyban, de megköszönték a véleményem, elnézést kértek az apró kellemetlenségért, az illetékes kollégákkal is beszéltek és felajánlották, hogy ha legközelebb megyünk, vendégük leszünk a desszertre. Abszolút korrekt hozzáállás, bár számomra ezek nem voltak olyan súlyos problémák, nem is vártam semmit kárpótlásul. Az ilyen és ehhez hasonló helyeknek van jövőjük kérem szépen, csak így tovább!...

Making Plans

Írta: - 2014 február 10, Kategória: Zene | Nincs hozzászólás

Time has held its breathe Emotion has spelled rapture Across the room A memory had been captured And through the years Though distance lay between us I carried your torch To illuminate the darkness And I still lose myself In that orange glowing moment When your upturned face Seemed to answer all my questions But when I asked myself As I do from time to time now Where it all went wrong Is there really any point In making plans In making plans So I made my vows In the last low hours of morning As I lay you down I heard you whispering a warning But then we lost ourselves In that orange glowing moment And your upturned face Seemed to answer all my questions But when i asked myself As I do from time to time now Where it all went wrong Is there really any point In making plans In making plans And I still lose myself I still lose myself making...

MÁV 2014

Írta: - 2014 február 8, Kategória: Fail, Személyes | Nincs hozzászólás

A MÁV-ról sosem volt nehéz rosszat írni, de amit ma produkáltak amellett nehéz elmenni szó nélkül… Történt ugyanis, hogy Pestre, a Westendbe szerettünk volna eljutni Kőbánya-Kispest állomáson keresztül, nem mondom, hogy egyszerűen, de sikerült megkapnunk a jegyet Székesfehérváron. Tekintve, hogy nem tudtuk, a visszaút hogyan alakul majd, nem kértük a retúr jegyet, utólag már bánom. Mikor szerettük volna megvásárolni a jegyet a visszaútra, a pénztárnál közölte a nő/faszi (képtelen vagyok eldönteni), hogy ő bizony nem tud nekünk Székesfehérvárra jegyet adni, pláne nem Kőbánya-Kispesten keresztül. Mondom dehát oda mennénk…ő akkor sem tud. Elővettem az odaútra szóló jegyet, ahol mutattam neki, hogy bizony így kerültünk ide. Ő bizony nem tud mit tenni…remek, de kérdem én, akkor hogyan tudunk lejutni Székesfehérvárra? Nem sikerült egyetértésre jutni, erősen meddő vita alakult ki, így végül arra jutottunk, hogy világmegváltó ötletként első körben Köki állomásra, majd onnan Székesfehérvárra adjon jegyet, ami így 4db lett, ráadásul +200ft volt, mint az odaút. Hozzáteszem, már hónapok óta megy ezen a vonalon vonat Székesfehérvárról, de a kedves MÁV ezt nem képes lekezelni a jelek szerint, csak 1 irányba. A másik lehetőség, hogy mi szenvedtünk odaúton időtörést. Egy fantasztikus korban élünk, éljen a 21....