Aktív üdülés

Nos, elkészültek a videók is a képek mellé, így nincs más hátra, mint a beszámoló. 🙂

Pécs

Ahhoz képest, hogy a média mennyire lehúzza a várost, véleményem szerint nagyon szép hely.

Első utunk a szállásra vezetett, ahol csak 2-től lehetett elfoglalni a szobát, de szerencsére le tudtunk pakolni, így csak a szükséges dolgokat vittük magunkal. Mivel reggelizni nem volt idő, ezért kerestünk valami ár/érték arányban elfogadható kajáldát. Nem is kellett sokáig menni, rátalálnunk a Korhely nevű vendéglőre, ahol 990ft-ért kaptunk menüt, ami hideg gyümölcslevest és francia rakott halat tartalmazott. A hal mellé kértünk 1-1dl fehér bort, ekkor készült ez a kép:

Gyümölcslevesből ettem már jobbat is, de a hal nagyon ízlett, a tálalás is nagyon jó lett:

Maga a hely nagyon kellemes, jópofa, utóbbi az étlapon is látszódott:

Miután teletömtünk a bendőnket, sétáltunk egy kicsit, betértünk az Árkádba, ahol különböző épületek voltak homokból felépítve.

Ezután elfoglaltuk a szállást és végre zuhanyozhattunk. Maga a szoba pont ugyanaz volt, amiről korábban képeket tettem fel, szal…. 😛

Rövid pihenő után nyakunkba vettük a várost, igyekeztünk minden nevezetességet megnézni. Az idő eleinte meleg volt, de ahogy ment le a nap, egyre kellemesebb lett. Pécs hangulata (legalábbis a központban) rendkívül jó.

6 óra fele beindultak a programok is a Széchenyi téren, szóval frankó volt!

Fél 8-kor elindultunk vacsorázni. A félpanzió nem helyben van, de egy rövid séta és ott lehet lenni az Iparos vendéglőben. Ez az a hely, ahova tuti el fogok menni mindig, ha Pécsett leszek. A felszolgálók az eddigi legjobbak, akikkel valaha is találkoztunk. Aztán csak hab volt a tortán, amikor közölték, hogy mivel panziós kártyánk van, bármit rendelhetünk az étlapról, korlátlan mennyiségben, egyedül az italért kell fizetni. Ejha…

Gondoltam megkóstolom a babgulyást. Hát itt sem a megszokott módon kaptam…ahelyett, hogy egy kis edényben hozták volna, kihoztak egy hatalmas kondért, mellé igazán finom házi tejfölt, 2 féle csípős paprikával, friss kenyérrel. Az a helyzet, hogy életem legfinomabb babgulyása volt. Bocs anya! 🙂

Főfogásnak kértem pisztrángot, petrezselymes krumplival. Mikor megrendeltem, mondta a pincér, hogy „Hmmm, jó választás! Jól átsütve, enyhén fokhagymás krumplival, kis salátával, hmm nagyon finom lesz!”. Valóban az volt…én itt már mozdulni nem bírtam, Lily is nagy nehezen gyűrte le a kajáját (ő valami barackos rizses húsos cuccot evett). Mikor viszik el a tányért, mondjuk mennyire finom volt, erre annyira felbátorodott emberünk, hogy hozott nekünk 1-1 hatalmas adag tiramisut. Lily meg tudta enni, én nem, kértem, hogy csomagolják el, szó nélkül megtették (sok helyen emiatt is pampognak).

A végén kértünk 1-1 pálinkát, ami szintén igazi pálinka volt, nem valami ócsó utánzat.

Másnap a reggelit követően busszal felmentünk a pécsi kilátóba. Elég szép volt a kilátás. 🙂

Betoltunk 1-1 fagyikelyhet is, közben kitaláltuk akkor hogyan tovább. Gondoltuk irány az állatkert!

Végülis mivel terepfelszerelésben voltunk (papucs…), nekivágtunk a susnyásnak. Nagyon eltévedni úgysem tudunk gondoltuk, csak lefele kell menni. 😀 Egyik alkalommal gondoltam felkúszok egy fára, hogy így készüljön kép rólam. Készült is, rajta a telefonommal, amint zuhan ki a zsebemből. Természetesen nem földre esett, hanem a betonból készített csatornarészre. Szerencsére megúszta az esést. A képet végülis töröltem, mert sokkolt mikor megláttam. 😀

Kicsivel több, mint 1 óra séta után megérkeztünk az állatkertbe.

Jó helyen van az egész, a 80%-át nagy fák borítják, így nem volt annyira melegünk.

Készült egy videó is természetesen:

Ezt követően ismét megcéloztuk a susnyás útvonalat, a cél a Tettyei romok voltak. Útközben voltak tisztások, ahol a tájat lehetett csodálni.

(a kép illusztráció)

Körbenéztünk lennt is, eléggé frankó kis játszóteret dobtak össze a romoktól nem messze.

5 óra körül végülis elindultunk vissza a panzióba. Megnéztünk egy filmet (Exférj újratöltve, szerintem harmatgyenge), majd éhesen megcéloztuk a vendéglőt.

Kaptunk húslevest (bár csak én kértem), hiszen ez minden nap van és grátisz mindenki számára. Hát ez sem egy menzaleves volt…

Én ezután kértem rántott camambert áfonya öntettel, főételnek pedig fogasfilét, steak burgonyával. Mindkettő isteni volt.

Lily rántotthúsos palacsintát evett és Iparos kedvencét, ami mindenféle húsból állt, rizzsel szósszal. Én betoltam mindent, Lilynek maradt a kajából, így azt és az előző nap megmaradt tiramisut végülis következő nap odaadtam egy csövinek (gy.k. hajléktalan), legyen egy jó ebédje.

Már fizettünk volna, amikor odajött hozzánk a tegnap megismert felszolgáló, hogy van isteni törköly és almapálinkája, ugyan kóstoljuk már meg. 🙂 Nem lehetett neki nemet mondani és igaza volt, tényleg finom volt.

Másnap 10-kor elhagytuk a szállást, elmentünk az állatkert vízi szakosztályát megnézni. Ezt követően betértünk az Árkádba ismét, ahol ettünk egy keveset. Gondoltam indulás előtt meglátogatom a mosdót, amikor szemetszúrt az ajtó előtt három, minden bizonnyal harci kiképzésben részt vett mami, akiknek bizony fizetni kellett volna…érdekes…2 nappal azelőtt nem kellett…no comment.

Végülis kellemes volt az egész pécsi időtöltés, mindenképpen vissza szeretnék még oda menni.

Összefoglaló:

Székesfehérvár

Dev bácsiék meghívtak magukhoz, ahogy korábban említettem izgalmas programokat találtak ki. Miután megérkeztünk elmeséltük a történéseket, ettünk finom brassóit (köszi Rami!), megbeszéltük, hogy akkor másnap mikor merre majd aludtunk egy jót.

Délelőtt nem kapkodtunk, reggeliztünk, beszélgettünk, majd 10 óra körül elindultunk Zamárdiba.

Zamárdi

A terv az volt, hogy először kalandpark, majd gokart, de mivel sokan voltak a park előtt, elmentünk gokartozni. Sajnos a csajok kihagyták, pedig megígérték. Mi viszont… 😀

Dev, mint utólag elmondta, az elején próbálta felmérni a jármű kezelhetőségét, ezzel szemben én padlógázzal elmentem mellette az első kanyarban. 😀 Ez volt a második alkalom, hogy gokartoztam, az első a budapesti vidámparkban volt, de az 20km/óra sebességgel ment, ez meg jóval gyorsabb volt…

Egy párszor majdnem becsókoltam a gumifalba, de mindig sikerült megfogni. Volt egy srác, aki elment mellettem egy ilyen hiba alkalmával, de a célegyenesben visszaelőztem, a végén jeleztünk is a másiknak, hogy ez jó kis csata volt. 🙂

Végülis az enyém lett a 4. legjobb idő, Dev meg megnyerte. 😛 Mondtam neki, hogy ha 30 kilóval könnyebb lennék, nem lenne esélye… 😀 Ígyis csak 1,5 mp-et vert rám.

A gokart alatt sikeresen felkészítettem a karom a kalandparkra. Hát ez is egy olyan dolog, amit mindenkinek ajánlok. 6 pálya van, gondoltuk az a 3 óra arra is elég, hogy többször végigmenjünk rajta…aha…a nagy lófaszt… 😀

Egy rövid kiképzést kaptunk, mit hogyan kell használni, majd uccu neki a pályáknak. Az elsőt még könnyedén legyűrtük, a másodiknál sokan álltak, így elmentünk az úgynevezett csúszópályákra, ami abból áll, hogy magasra felmászunk és csigán szépen átlendülünk egyik fáról a másikra. Marha jó!!! 😀

Miután visszaértünk a 2. pályához, még mindig sokan voltak, így feljebb indultunk és a pálya felétől folytattuk az akadályokat. Hát huh…meg tudja dolgoztatni az embert. Egy fontos dologra közben rájöttünk. Kesztyű kellett volna. Az egyik résznél megcsúsztam és mivel reflexből cselekedtem, szorítottam a kapaszkodó drótot (sikeresen szétszabta mindkét kezem), valamint a hónom alá fogtam az oldalsó drótot, így szép sérüléseket szereztem. 😀 Leesni amúgy csak akkor lehet, ha az ember nem csatlakoztatja magát a megfelelő helyekre. 🙂

Ez a kép a kalandpark után készült:

Hát nekem nem sok erőm maradt volna ezután gokartozni. 😀

Ezt követően elmentünk kajálni egyet, majd átkompoltunk Tihanyba.

Amint látható, készült itt is videó, az összevágott anyagot korábban posztoltam.

Lazításképpen elmentünk Balatonfüredre az aquaparkba, ahol a maradék erőnket is lecsúszdáztuk és elpancsoltuk. 😀

Este nem nagyon kellett altatni bennünket… 😛

Másnap a hazavonatozásnál történt még említésre méltó, ugyanis a jó édes anyját annak, aki olyan vagont tervezett, ahol van 20 ablak, ebből 6 pici lehúzható…levegő nulla, tömegnyomor, büdös…máv…a kurva anyád…

Az utóbbi kis incidenstől eltekintve remek kis hét volt. 🙂