Régen volt már post, valahogy nem akadt idő kiírni a világmegváltó dolgokat, de most meg fog történni, ahogy eszembe jut. Vagy nem.
Krumplipucoló (gy.k. telefonom)
2 hétig volt nálam a csere 3G, jelenleg Felméri Péter szintjén vagyok, annyira belassultam én is. De így nem rúgom fel elsőre azokat az öreg nyanyákat, akik a lábamat összekeverik a padlóval a tömegközlekedési járműveken, illetve akik nem látják, hogy én is azért állok az ajtónál, a leszállási iránynak megfelelően, mert ugyanaz a szándékom nekem is. Ezzel a régi FPS játékokat juttatják eszembe, amikor olyan buta volt az AI (mesterséges intelligencia), hogy a falnak ment neki és kitartóan próbálkozott. Tegnap végül mehettem a szervízbe és hatalmas meglepetésemre (na persze… :D) egy új, fóliás telót kaptam, újabb 1 év garival. Lehet, hogy eladom és váltok i4-re, van pár érdeklődő, meglátjuk mi lesz. Ráfizetni nem akarok (nem is tudok).
Addig a Csiggertől kapott Sanyi Erikszont használom, amivel hasít Edge-n a BT tethering.
HDD
Miután beindult a videós biznisz, elég hamar kiderült, hogy az 500gb-os külső vinyó karcsú lesz, így körbenéztem, milyen lehetőségek is vannak. Mindenképpen olyan kellett, ami nem külső tápos, fontos a hordozhatóság (és menetközbeni használat). Végül a Samsung S2-re esett a választás, ami mindössze 2,5-es, 1Tb-os kis aranyos fekete.
250gb Time Machine, 100Gb NTFS, a maradék pedig iMovie partíció. Így megoldható, hogy ha később szükség lenne egy korábbi anyagra, akkor legalább az előző 10 meglesz az összevágott project változatában.
Semmi hangja, jól lehet rajta dolgozni, megfelelő a sebessége.
Videózás
Elég jót tett a Soho-s felvételeknek a fejlámpa, alant látható az utolsó 2 videó:
Előreláthatólag kicsit kevés lesz mostanában az ilyen munka, szóval nézegetek másfele is meló ügyben.
Nos egyenlőre ennyi jutott eszembe. 🙂