Ilyen igényt még úgysem kaptam, így nem kérdés, hogy teljesítem-e Loretta kérését, aki nagyon kiváncsi a tarhonyalevesem receptére. 🙂
Nagy titkot nem árulok el azzal, ha anyum tanácsait követtem, kiegészítve 1-2 aprósággal.
Tehát az elkészítési mód a következő.
Mivel én szeretem a hagymát minden mennyiségben, így egy kevéske hagymát kockákra vágva elkezdtem olajon dinsztelni, majd hozzáöntöttem fél zacskó tarhonyát. Kis lángon kell pirítani tovább, folyamatos kevergetések mellett, mert ha nem így teszünk, akkor anyum szavait idézve, amik ilyenkor mindig a fülemben csengenek:
„KAVARGASD MERT LEÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!”
Ha már szép színesek lettek a tarhonyaszemek, húzzuk picit félre az edénykét, szórjunk rá pár kiskanálnyi pirospaprikát, de emlékezzünk az előbbi tanácsra, miszerint:
„KAVARGASD MERT LEÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!”
Ezt követően dobáljunk bele igénynek megfelelő mennyiségű kockára vágott krumplit, öntsük fel annyi vízzel, hogy mindezt ellepje, kicsit melegítsük és túrjuk jól össze. Itt ízlés szerint lehet hozzátenni őrölt borsot, ételízesítőt, pirosaranyat.
Öntsük fel legalább 3x annyi vízzel, mint amennyi cucc van benne, mert ha éjszakára állni hagyjuk, a tarhonyaszemek kegyetlenül felszívják a vizet. Tegyünk még hozzá egészben paradicsomot, paprikát és ha akad akkor petrezselyemzöldet is.
Kb. 1 óráig kell főzni, amíg a krumpli meg nem fő és az ízek össze nem állnak.
Nagyjából ennyi, jó étvágyat! 🙂