Megmentem, de én vagyok a hülye

Ahogyan azt sejteni lehetett, a pozitív történetek után sikerült egy idiótával találkozni.

Történt ugyanis, hogy bringáztunk ma délután Dáviddal, éppen egy kis utcában jártunk, amikor jobbról érkezett egy Audi, amit egy lelkesen telefonáló szőke nő vezetett, kis híján elcsapott minket. Elsőbbségünk nekünk volt, bár ha kivasal, akkor kapálhatjuk…na de ez még önmagában kevés lenne egy blog post elkészüléséhez, a szuper produkció csak ezután következett…

Éppen a zebránál vártuk a zöldet, amikor jobbról hallottuk, hogy rendőrautó érkezik, jó 100+ sebességgel, miután zöldre váltott a lámpa, természetesen eszünk ágában nem volt átkelni…ellenben az előbb említett nőnek…simán elindult, hogy ő kifordul az érkező autó elé, azt persze mondanom sem kell, hogy még mindig telefonált…igyekeztünk világosan jelezni neki, hogy kurvára meg kellene állnia, de nem figyelt, így ordítottam neki, hogy vegye már ki a füléből a telefont, mert itt bizony csattanás lesz…ekkor észrevette, hogy valaki kapcsolatot szeretne vele teremteni és megállt, de nem sokon múlott, hogy az érkező autó telibekapja.

A poén, hogy miután látta, mutogatunk neki, gyorsan hátranézett, hogy mi a bajunk, eközben elment mellette az említett rendőrautó, amit szerintem észre sem vett, hiszen továbbra is telefonált. Mivel a veszélyt ő maga nem érzékelte, elkezdett dudálni, anyázni, mutogatni, hogy mit pattogok, takarodjak az útjából.

Innen is üzenem, hogy szívesen, te paraszt.

Ettől függetlenül remek bringázás volt, lásd a mellékelt képen:

Szóval itt tartunk, megmentek valakit egy balesettől és én vagyok az idióta.

Akkor én most megérdemelten elfogyasztok némi bort, kedves egészségetekre!